Budavár ostroma, az első dioráma…
Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849. május 4-től május 21-ig tartott, és az ostromló magyar erők győzelmével ért véget.
Berlinger Gábor barátom vásárolt egy aukciós portálon, kb 60 db 48-as 75 mm-es ólomkatonát. Gondolkoztunk, hogy mit kezdjünk velük, polcra nem akartuk feltenni, és akkor jött az ötlet elkészítjük Budavár 49-es ostromát.
A figurák nem egészen takarták a Jakobey Károly festményen levő alakokat, de annyi baj legyen. Kialakult a terep, a Fehérvári bástya, a háttérben kinyomtattuk a festményen szereplő szétlőtt házakat.
Vasútmodellező boltban beszereztük a szükséges anyagokat , kőfalat kartonból, füvet, bokrokat.
Jó pár hetes munkával elkészült a dioráma, ami nem egészen mérethelyes, a figurák sem egészen stimmelnek, de azért visszaadják a látványt.
Beleépítettünk egy műanyagcsövet, amin keresztül füstöt is lehet belevezetni. A készítés fázisait a képtárban lehet megtekinteni.
A terepasztal Budakeszin, a Fő utca 187-ben, az 1849. májusában, a Budavár ostromára készülődő Nagysándor József tábornok főhadiszállásaként használt, ma emlékházként működő épületben található.
Tápióbicskei csata dioráma.
A tápióbicskei csata jelentős összecsapásnak számít az 1848–49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának kezdetén. Klapka György és Damjanich János vereséget mért Josip Jelačić erőire Tápióbicskénél 1849. április 4-én.
Akit a lőpor füstje megcsapott…Nem tudtunk megállni…Megkerestük az ólomkatona készítő mestert, Fekete Gyulát, és rendeltünk újabb katonákat, most már célirányosan, mert meg akartuk csinálni Than Mór festménye alapján a Tápióbicskei ütközet diorámát.
80×80 cm-es XPS alapra készült, sniccerrel, reszelővel, hőlégfújóval belevágtuk a patakot. Rengeteg diorámás youtube videót megnéztünk, miként lehet füves földet, patakot, fát, bokrot készíteni. 120 darab 54 mm-es ólomkatonát rendeltünk, honvédot aki lő, térdelve lő, rohamoz, különböző típusokat, csákóban, tábori sapkában, ágyút, az ágyút mentő tüzéreket célirányosan készítette el a Mester, lovas huszárt, vezénylő tisztet.
Az osztrák oldalra is elkészültek a lövő, térdelve lövő, rohamozó katonák, és egy parancsnok is. Lassan kialakult a terep a híddal, a fák, bokrok a helyükre kerültek, elkészültek egyéb tereptárgyak is. Elkészült a patak víz, több kísérlet után, két komponensű epoxigyantából kiöntve. Utoljára behelyeztük a katonákat, és több hónapi munka után elkészült a Tápióbicskei ütközet dioráma. A dioráma a Tápióbicskei önkormányzathoz került.
WW2. 1945 február, Budapest, Fortuna utca.
Beütött a kór…Kijárási tilalom. Otthon ülve a netet lapozgatva kezembe került egy fénykép. Egy szovjet fotós képe, 1945 februárban készülhetett a budai várban a Fortuna utcában. Ennek alapján készült a W W.2. Fortuna utca dioráma.
A házak 1 cm vastag XPS-ből készültek, az ablakok falécből lettek elkészítve, a tetőcserepek lézer vágott kartonból. A felhasznált mintegy ezer darab tégla szintén XPS-ből készült. A diorámához két gyári makett lett felhasználva , egy KHD A 3000 teherautó és egy Kübel wagen. Mintegy 150-200 órai munkával készült el. Jelenleg a műhelyemben várja sorsát.
A negyedik dioráma…Budavár ostroma 2. ha a golyó elgurul…
Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849. május 4-től május 21-ig tartott, és az ostromló magyar erők győzelmével ért véget.
Zalai bajtársak kerestek meg, elkészíteném e nekik a Budavár ostroma diorámát.
Már van egy, de van másik festmény is, megcsináljuk annak alapján. Így készült el Than Mór festménye alapján a Budavár ostroma kettő. Az ólomkatona választékot Fekete Gyula barátunk ólomkatonái alapján már ismertük, azomban a kínálatból hiányoztak bizonyos figurák. Nincsenek létrára mászó honvédok és az előtérben sebesült társaikat cipelők. Gyula az első kérésre elkészítette őket. Az alap ugyancsak XPS-ből készült, a korábbi tapasztalatok alapján készült a terep, a kőfal. A háttérben levő házakat is lemodelleztük XPS-ből. Itt először használtunk 3d technikát az ablakok elkészítéséhez, a cserepeket lézervágással készítettük el. A diorámán 150 db ólomkatona lett elhelyezve.
Az elkészült dioráma a Göcsej múzeumba került.
Több ólomkatonás dioráma elkészülte után fogalmazódott meg az ötlet, hogy 3D tervezéssel ,nyomtatással, sokkal több pózban tudunk katonákat készíteni, sokkal sokrétűbb felhasználással a készülő diorámákhoz.
Piski csata…
Ha elvész a híd, elvész Erdély.
A piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt. A Sztrigy folyó stratégiai jelentőségre szert tett hídjának a birtoklásáért folyt a harc 1849. február 9-én Bem és Puchner Antal Szaniszló seregei között.
Két éve keresett meg Lázár Gyula építész azzal, hogy most tervezi a Piski emlékparkot. Bővebben www.piski.hu.
Az oda tervezett kiállításba szeretné ha elkészülne egy nagy méretű dioráma a piski ütközetről. Megbeszéltük, hogy mintegy 400 katonával, több ágyúüteggel, huszársággal fog elkészülni egy 6m2-es dioráma.
Jelenleg a valós csárda felújítása zajlik, reményeink szerint a csata 175. évfordulójára a dioráma is le kerül. A dioráma kb 50%-os készültségben van, a munka saját beruházásban történik ,illetve több anyagi felajánlás is történt, munkánkat segítendő
Piski készítése közben keresett meg dr Vas László hagyományőrző ezredes bajtársunk, hogy készítsem el alapítványa és múzeuma számára a Váci ütközet diorámát.
A váci ütközet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik csatája volt. Az ütközetre Vác városánál került sor a Christian Götz császári és királyi vezérőrnagy vezette osztrák és a Damjanich János vezérőrnagy által vezetett magyar III. hadtest között 1849. április 10-én.
Természetesen igent mondtam, ekkor már javában folyt a 3D katona fejlesztés, jó pár típus már készen volt, de a megrendelés lendületet adott a további fejlesztéshez. Az anyagok a már ismert XPS, lézervágott cserép, epoxi gyanta, modellkatonák 3D fejlesztés, nyomtatott gyanta. 120 figura, a lovak egyelőre gyári makettek, de folyamatban van saját 3D nyomtatott ló készítése is. A dioráma nagyságrendileg 200 óra alatt készült.
A dioráma az 1848/49 Hőseink Emlékezete Alapítványhoz került Újszentivánra.
Honvédmenház dioráma.
1871. október 1-jén tették le a Honvédmenház alapkővét az egykori Soroksári út 62. szám alatt (napjainkban Soroksári út 114.). A “pesti Agghonvédek Menedékházát” 1872. szeptember 29-én, a Pákozdi csata 24. évfordulóján avatták fel.
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény közös Kossuth Lajos elfogyott regimentje, ’48-as veterángondozás és a Honvédmenház története című kiállítás apropóján gondoltuk, 3D-ben kellene megjeleníteni az öreg honvédek életét a menházban. A Ferenvárosi Önkormányzat támogatásával megkezdtük a 3D tervezést, az eredeti fényképek felhasználásával készültek modellek, öreg honvéd kártyázik, űjságot olvas, pipázik, galambokat etet, sétáló, társainak tisztelgő.
Az épület Lechner Ödön tervei alapján készült 10 mm-es xps ből, 3D nomtatott ablakokkal, ajtóval, vasráccsal, kilinccsel, angyalszobrokkal. A kert természetes fákból, modellező fűvel készült, a tető lézervágott karton.
A kiállítás vándorútra kelt, bemutatták, Visegrádon, Gyulán, Pákozdon, Zalaegerszegen, Ócsán, és még én sem tudom hány helyen…
A stureci átkelés
A branyiszkói ütközet az 1848–49-es szabadságharc téli hadjáratának egyik jelentős következményekkel járó ütközete volt. 1849. február 5-én a Branyiszkói-hágónál Guyon Richárd honvéd ezredes csapatai vereséget mértek Franz Deym tábornok csapataira, és ezzel kiprovokálták a feldunai hadsereg áttörését a Tiszánál összpontosított magyar főerő felé.
A kertemben régóta hevert egy szép fagyökér, évvekkel ezelőtt hoztam a Mária szurdokból. Megragadott a formája , kitaláltam, hogy dioráma lesz belőle, mégpedig a stureci átkelés.
A képi alapot Kreiss Károly festménye adta.
Beszereztünk hómodellező anyagokat , és elkészítettük a diorámát. Méretei 40×40 cm, mintegy 40 figura van rajta, a hágón való átkelést ábrázolja, a 6 fontos vontatott ágyú kiemelését a kátyuból , a honvédek menetelését a rettenetes hidegben. a lovak még gyári modellek.
A diorámát a gombaszögi Andrássy kúria kiállításának ajándékoztuk.
Budavár ostroma 3…
Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849. május 4-től május 21-ig tartott, és az ostromló magyar erők győzelmével ért véget.
Elhatároztam, hogy Budavár bevételének 175-. évfordulójára készítek egy nagyobb diorámát.
Mérete 120×240 centiméter , és most megjelenítem a tabáni ágyúállásokat is. A tabán különben is a gyengém, a Naphegyen nőttem fel.
Anyaga ugyanúgy XPS, modellező fű, növények, az ördögárok kétkomponensü epoxi, a házak 10mm-es hungarocell, és most először 3D nyomtatott ház is van rajta, ablakok nyomtatva, mintegy 350-400 katonát terveztünk elhelyezni, jelenleg mitegy 150 figura van rajta.
Meg modelleztük a létrát, új figurákat, létrára mászó honvédeket, a leomlott várfalon felmászó honvédeket, 12 fontos ágyút, ostromágyút,a várba magukat megadó osztrák tüzéreket, halott tüzéreket, őket leszúró honvédeket.
Az egyik szétlőtt házromba beszereltünk egy füstgépet, így sokkal életszerűbb lett a dioráma.
„Én előbb magyarnak születtem, s csak azután álltam be katonának”
Virágh Gedeon főhadnagy és egy osztály Nádor-huszár hazaszökése, dioráma.
2024 tavaszán kerestek meg a Kunszentmiklósi önkormányzattól, hogy nem készíteném e el Virágh Gedeon hazatérése Prágából diorámát, bevallom őszintén, nem tudtam Virágh főhadnagyról semmit.
De a gugli a jóbarátom, pillanatok alatt képben voltam…A hazatérés Sára Sándor 80 Huszár filmjéhez hasonlít, csak éppen Virágh Gedeon csekély veszteséggel hozta haza Nádor huszárjait.
Leutaztunk Kunszentmiklósra a részleteket megbeszélni, ahol is egy csodálatos kiállítás fogadott a Virágh kúriában.
Polgármester úrral átbeszéltük a részleteket és nekiálltunk a nagy munkának.
Gyalogos honvédeim már voltak, de a huszár 3D tervezése igazi kihívás volt, a lovakról nem is beszélve…
Endre barátommal rangeteget egyeztetve megoldottuk a huszárok kialakítását, huszár bajtársakkal is egyeztetve megszülettek a Nádor huszárok, lovát itató, karddal támadó, két pózban, sebesült huszár , és Virágh Gedeon is meg lett mintázva.
Vértesek is több pózban lettek megtervezve..
Lovak – ivó, vagy legelő vágtató, ágaskodó, és a vértes lovak is hasonló pózokban.
A dioráma egy általam elképzelt részeletét ábrázolja a hazatérésnek, egy erdei patakparton pihenő huszárcsapat előőrse neszét veszi a közelgő ellenségnek, lóra kap és megütközik a támadó osztrák vértesekkel…
A dioráma méretei 75×200 centiméter, 65 huszár, 12 vértes és 9 gyalogos osztrák katona szerepel rajta.
A dioráma Virágh Gedeon születésének 200.évfordulóján, 2025.05.11.- én lett Kunszentmiklóson a Virágh kúriában
kiállítva.
